ZSOLTÁRMANÓCSKA

  Szent István Társulati Biblia 25 (24). ZSOLTÁR. IMA A VESZÉLY IDEJÉN 25 1 (Dávid zsoltára.) Hozzád emelem lelkemet, Uram,  2 Istenem, benned bizakodom. Ne hagyd, hogy szégyenben maradjak, ellenségeim ne diadalmaskodjanak rajtam.  3 Hiszen akik benned bizakodnak, azok szégyent soha nem vallanak. Azok szégyenülnek meg, akik a hűséget könnyen megszegik.  4 Uram, mutasd meg nekem útjaidat, taníts meg ösvényeidre!  5 Vezess igazságod szerint és taníts engem, hiszen te vagy az én Istenem és gyámolom, minden időben benned bizakodom!  6 Emlékezzél meg, Uram, irgalmasságodról, és kegyelmedről, mely kezdet óta vezet!  7 Ne idézd fel többé ifjúságom bűneit és tévedéseit, jóságodban, Uram, gondolj rám irgalommal!  8 Megbocsát az Úr és hűséges, megmutatja az utat a bűnösnek.  9 Az engedelmeseket igazságban vezeti, az alázatosokat megtanítja ösvényeire.  10 Az Úr minden útja kegyelem és hűség azoknak, akik megtartják szövetségét és törvényét.  11 Nevedért, Uram, bocsásd meg bűnömet, mert súlyos! 

  2.  1 Miért háborognak a nemzetek? A népek miért kovácsolnak hiú terveket?   2  A föld királyai fölkelnek, nagyjai összeesküsznek az Úr ellen és Fölkentje ellen:   3 „Törjük össze bilincsüket, tépjük szét rabláncukat!”  4  Aki az égben lakik, az mosolyog rajtuk, kineveti őket az Úr.  5 De egyszer majd haraggal fordul feléjük, és kemény szót intéz hozzájuk: 6„Én szenteltem fel Királyomat a Sionon, szent hegyemen.” 7Az Úr végzését hirdetem; Ő így szólt hozzám: „A Fiam vagy, ma adtam neked életet. 8Kérd tőlem, és örökségül adom neked a népeket, birtokodul a föld határait. 9Vasvesszővel verheted őket, és mint a cserépedényt, összetörheted.” 10Nos, királyok, térjetek észre, föld urai, hadd intselek benneteket! 11Szolgáljatok az Úrnak félelemmel, 12csókoljátok meg a lábát rettegéssel! Nehogy fölgerjedjen ellenetek, és elvesszetek az úton, ha hirtelen fellobban haragja. De boldogok mind, akik hozzá menekülnek. Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014) (protestáns) Isten és felkentje

Szent István Társulati Biblia (katolikus) 3.   ZSOLTÁR. AZ ÜLDÖZÖTT REGGELI IMÁJA 31(Dávid zsoltára, amikor menekült fia, Absalom elől.) 2Mennyien szorongatnak, Uram, Mennyien fordulnak ellenem! 3Hányan mondják rólam: „Nincs menedéke Istenénél!” 4De te, Uram, azért védőpajzsom vagy, te vagy dicsőségem, csüggedt fejem fölemeled. 5Hangos szóval kiáltottam az Úrhoz, s ő meghallgatott szent hegyéről. 6Nyugovóra tértem és elaludtam, de fölkeltem ismét, mert az Úr a gyámolom. 7Nem félek a nép ezreitől, ha ellenségesen körülvesznek. 8Kelj föl, Uram, adj szabadulást, Istenem! Hiszen minden ellenségemet arcul verted, és a leselkedők fogait kitörted. 9Az Úrnál a segítség, legyen áldásod népeden! Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája (2014) (protestáns)  Imádság veszélyben 31Dávid zsoltára, abból az időből, amikor fia, Absolon elől menekült. 2URam, mily sok ellenségem van, mily sokan támadnak rám! 3Sokan mondják rólam: Nem segít rajta Isten! (Szela.) 4De te, URam, pajzsom vagy nekem, dicsősé

  Szent István Társulati Biblia 1. ZSOLTÁR. A KÉT ÚT 1 1 Boldog ember, aki nem indul a gonoszok tanácsa nyomán, aki nem jár a bűnösök útján és nem vegyül a csúfot űzők közé.  2 Aki örömét leli Isten törvényében, s parancsairól elmélkedik nappal és éjjel.  3 Olyan, mint a víz partjára ültetett fa, amely kellő időben gyümölcsöt terem, és levelei nem hervadnak. Siker koronázza minden tettét.  4 Nem így a gonoszok, egyáltalán nem. Pelyvához hasonlók, amelyeket elsodor a szél a földről.  5 A bűnösök nem állnak meg az ítéletkor, sem a gonoszok az igazak közösségében.  6 Isten ugyanis őrzi az igazak útját, de a gonoszok útja pusztulásba visz. 1. NÉPDALZSOLTÁR   DALLAM: ERDŐ, ERDŐ, DE MAGAS   BOLDOG, AKI GONOSZ ÚTRA NEM INDUL. NEM TART BŰNNEL HANGOSKODVA NEM ŰZ GÚNYT. LEGFŐBB GONDJA AZ ÚR ÖRÖK TÖRVÉNYE, ÉJJEL-NAPPAL AZT FORGATJA ELMÉJE.   OLYAN LESZ, MINT VÍZPARTJÁN NŐT GYÜMÖLCSFA: BŐ TERMÉSÉT IDEJÉBEN MEGHOZZA, EL NEM HERVAD, MINDIG ZÖLD LESZ AZ ÁGA; BÁRMIHEZ FOG, JÓ VÉGET ÉR MUNKÁJA.   A GON